A 90-es évek végére egyre hangosabbak lettek azok a vélemények, hogy az autózás az akkori formában fenntarthatatlan és valamit tenni kell, ellenkező esetben a szennyezés olyan mértékben fog nőni, hogy az súlyos globális ökológiai katasztrófához vezet. Mindemellett az olajkészletek sem tartanak örökké és minél kevesebbet fogyasztunk el most, annál tovább élhetünk a fekete aranyból származó energiával.
Azok a boldog 90-es évek! Energiaválság és gázpazarlás még sehol, de a japánok már akkor tudták, hogy a jövő nem a hedonizmusé. Az izzadó, dohányzó cowboyok korának vége, az emberek másra vágynak. Nyugodtságra, csendre, megbízhatóságra és úgy, hogy közben a környezetet is védjék. Vagy legalább tegyenek úgy, mintha.
Erre adott választ a Toyota a Prius bemutatásával. Európában az első generáció nem lett átütő siker, nem is adtak el túl sok példányt, viszont a második generáció már tarolt.
A forma, ami nem ejt rabul
Pedig ha megnézzük szegény autót, mindent tudunk rá mondani, csak azt nem, hogy szép. Ez eleje olyan, mintha egy harcsának levágták volna a bajuszát, és egy kicsit összenyomták volna a fejét. Oldalról hozza a csepp formát, ami hatékony légellenállási szempontból és nem is néz ki túl bután. De amint elérünk hátra, újra lefagy az arcunkról a mosoly. Magas a hátulja, de nem kombi. Nem is klasszikus szedán forma és nem is 5 ajtós, hanem valami keverék. Hogy ki lehessen látni, a hátfal egy része is áttetsző, bár némileg sötétített. A mögöttünk lévő forgalmat szemlélni ettől nem lehet sokkal jobban, mert egy légterelő is bent van a szélvédő alsó élénél, így pedig a kilátás korlátozott.
A tető lemez nem egy nagy sík felület, hanem a két széle kissé kiemelkedik és középen süllyed be finoman, pont ellenkezőleg mint a motorháztető, aminek pedig a két széle hajlik lefelé és elöl középen emelkedik ki egy kicsit. Mondhatnánk, hogy játék a vonalakkal és a formákkal, de igazság szerint mindezek a levegő minél jobb irányítását és elvezetését szolgálják.
Az első olyan élmény, ami a Toyota Prius 2-vel kapcsolatban nyomot hagyott benne, az a No Strings Attached (Csak szexre kellesz) című amerikai film, amiben az egyik orvos jár Prius-szal és emiatt kicsit gúnyolódnak is rajta, mondván: aki Prius-szal jár, az védi a környezetet. A főszereplő, Ashton Kutcher egy egy BMW E28-at vezet, aminek a károsanyag kibocsátása kb 10-szer annyi, mint a Priusnak, de az első lámpájában több stílus szorult, mint a Toyota Prius 2 egészébe.
Ó, az az istálló szag!
Ha a külső nem fogott meg, akkor próbálkozzunk meg a beltérrel. Benézve az ajtón kicsit tapogatva az üléseket elismerően hümmöghetünk. 2 digitális kijelző, egészen praktikusnak ható multikormány, ahonnan még a klímát is szabályozhatjuk és a jobban felszerelt példányokan még navigáció is van. (Használni mondjuk sosem fogjuk, de ez nem az autó hibája, elment a gyári fejegység mellett a világ)
Nem is rossz, de mi ez a büdös? Mintha valami istállóban állt volna a kocsi heteket vagy hónapokat és most kellene kiszellőztetni. Ez bizony nem bug, hanem feature – mondaná egy szoftverfejlesztő, de igazából mégis csak bug. Történt ugyanis, hogy a gondos japán mérnökök tettek két csövet az akkumulátorra, szellőző gyanánt. Később kiderült, hogy az akkumulátor tökéletesen megvan enélkül is, viszont ez a két műanyag cső olyan szagot tudott árasztani a teljes utastérben, mintha már hónapok óta ázna be az autó és penészedne folyamatosan.
Csúnya is! Büdös is! Mégis miért tudtak ennyit eladni belőle és miért szereti akinek már van? Hát azért, mert eddig tartottak azok a dolgok, amik igazából eltántoríthatnának valakit a vásárlástól. Jöjjenek hát azok a tulajdonságai, ami miatt mégis szeretjük a Prius-t.
Meglepően nagy beltér a Toyota Prius 2-ben
A 189cm-es magasságommal és a 105kg-os tömegemmel sem pici, sem pehelysúlyú nem vagyok. Az Isten jó hosszú lábakkal és kurta felsőtesttel áldott meg, így én mindig koppra hátra húzom az üléseket az autókban és csak kevés olyan kocsi van, amiben aztán ezt korrigálom és visszahúzom előre pár centit. A Toyota Prius 2-ben az volt a fura, hogy nem tudtam annyira hátra tolni az ülést, mint szerettem volna. Bosszankodtam is egy sort, de aztán próbáltam állítani kormányt is tengely irányban, amit nem lehet. Meg is békéltem hát az ülés helyzetével, mert ha hátrébb lehetne tolni az ülést , akkor meg már a kormányt nem érném el. Vezetni így is kényelmesen lehet akár több 100km-t is, azért nem egy fapadról beszélünk.
Köszönhetően a rövid úton járó ülésnek, hátul szinte táncolni is lehet. A lábtér még kosárlabdázóknak is elég lenne és a fejtérre sem lehet igazán panasz. Középen lehajtható könyöklő és a középkonzolból kihajtható pohártartó szolgálja a hátul ülők kényelmét.
Morgolódni egyedül a kisgyerekes szülők fognak. Na ők sem azért, mert ne lennének biztonságban a gyerekek. Van 2 ISOFIX rögzítési pontunk és a gyerekzár is megakadályozza, hogy menet közben a kis lurkók kinyissák az ajtót. A probléma a biztonsági öv hosszával van. Teljesen kihúzva is alig éri körbe a bébihordót, de jaj annak, aki csak egy centit is visszaengedi az övet. Ott megakad és nem lehet jobban kihúzni, míg legalább félig vissza nem engedtük.
Ha kisgyereket szeretnénk szállítani, akkor az idegszálaink és hajszálaink megóvása érdekében érdemes olyan hordozót választani, amihez van ISOFIX talp. Egyrészt sokkal gyorsabb becsatolni a hordozót, másrészt pedig nem kell az övvel küzdeni minden behelyezéskor.
Jó felszereltség, furcsa hiányosságokkal
A Toyota Prius 2 a megjelenésekor egy jól felszerelt autónak volt nevezhető. Alapáron benne volt az automata klíma, automata váltó (mondjuk ez nem pont automata váltó, de most egyszerűsítsük annak), 4 elektromos ablak és egy elég jó felbontású egérmozi középen, amiről a rádiót, klímát tudjuk állítani, de itt jelzi ki a hibrid rendszer aktuális működését és a fogyasztási grafikont is.
A maga korában a kulcs nélküli nyitás és indítás egyáltalán nem volt standard megoldás, még extraként is csak a prémium autók sajátja volt. Ennek ellenére a Toyota Prius 2-ben kifejezetten jól működik, és az egyik legnagyobb kényelmet adó extra. Nincsen több esőben táskában turkálás mire végre előkerül a kulcs. Csak megfogom a kilincset és már nyílik is az ajtó. Ha pont a kulcs mellett van a telefonom akkor van, hogy mégsem akar kinyílni, de ezt nézzük el neki.
A jobban felszerelt modellek kaphattak még navigációt, ami a térképet még DVD-ről töltötte be, valamint tolatókamerát és tolatóradart is, amivel sokkal egyszerűbb és biztonságosabb lett a parkolás. Hogy a vezető ne csak hátramenet közben legyen biztonságban, hanem előre is tudjon figyelni, extraként rendelhető volt a bluetooth kihangosító is, aminek a hívás fogadási és elutasítási gombjai még a kormányon is helyet kaptak. Kicsit olyan mintha egy kút mélyéről hallanánk a másikat és minket is így hallanak, de a célnak tökéletesen megfelel.
Hogy a szórakozás is rendben legyen a JBL egy erősítős fejegységet is gyártott a Toyota Prius 2-höz, amivel egy fokkal jobb hangzás érhető el, de azért koncert élményt ne ebben a kasztniban keressünk. Ha már a karosszériánál tartunk, az egyik hiányosság amivel szembesülni fogunk a zajszigetelés hiánya. Nem azt mondom, hogy élhetetlen, de az ajtók csukáskor nagyot dörrennek és a benzinmotor is jól hallhatóan tudatja a jelenlétét. Autópályán már kifejezetten zavaró tud lenni, de szerencsére erre is van megoldás.
Minimális műszaki érzékkel az ajtók kárpitjait valamint a beltéri elemeket kibontva utólagosan felhelyezhetők zajszigetelő lapok, amik el tudják nyelni a karosszéria rezgéséből származó hangok egy jelentős részét. Süketszobát így sem tudunk kialakítani, de mindenképpen csendesebben tudunk autózni nagyobb tempóval is. Ez ugyan némi tömeg növekedéssel is jár, de a fogyasztáson nem fogjuk észre venni.
5 literes fogyasztás a Toyota Prius 2-vel
A Toyota Prius 2 azoknak az autója, akik nem sietnek, hanem a megengedett tempóval szeretnének eljutni A-ból B-be stressz nélkül. Ezt a Prius úgy tudja, mint szinte egyetlen más autó sem. Nincsenek nagy megindulások, nagy menések, nagy fékezések. A pedált szinte gyötörni kell, hogy bármi dinamizmus kijöjjön a hajtásból, de pont így jó. Nincsen semmi izzadtság, csak nyugodt gurulás.
Az autó pedig meghálálja a kíméletet. Egyfelől nem ritkák a 4-500000 km feletti futásteljesítmények még eredeti akkumulátorokkal, másfelől pedig a Toyota Prius 2 igazi éhező művész. Nagyon odafigyelve egy jó akkumulátorral ki lehet hozni 3,5 liter körüli fogyasztást, de ekkor inkább leszünk akadálya a forgalomnak, mint résztvevője. Átlagos vezetési stílussal városban és országúton eljár 4,5-5,5 liter között 100km-en. Nyáron ezt a klíma sem befolyásolja, mert elektromos meghajtású, az akkumulátor táplálja. Érdekes módon télen nő meg az autó étvágya, amikor a benzinmotor mint fűtés is működik és ez bizony plusz deciket kér. Októbertől áprilisig +0,5-1 literrel kell számolni annak, aki nagy hidegben is használja az autót, de kevés áldozat ez a kényelemért.
Újfajta karbantartás – Akkumulátor
Aki egy Toyota Prius 2-re veti ki a hálóját az jobb, ha felkészül rá, hogy ez ugyanolyan karbantartást igényel, mint bármilyen másik autó, de még van benne egy akkumulátor is, amivel szintén foglalkozni kell egy idő után. Először is az akkumulátor melegszik, viszont a hátsó ülés alatt a csomagtartó aljában nem áramlik olyan sok levegő, így egy ventilátor szállítja ide a hűtőlevegőt. Ezt viszont az utastérből, a jobb hátsó ülés melletti rácsnál szívja be, így nagy melegben nem érdemes lehúzott ablakkal menni, ha kedves az akkumulátorunk élete, inkább a klímát kapcsoljuk be, így ha lehűlt a beltér, az akksi is kellemes 23-25 fokos hidegben nyugodhat.
Ha nem gondoskodunk az utastér hűtéséről vagy a szellőztető rendszer és a ventilátor elkoszolódott, akkor esélyes, hogy nem tud elég levegő bejutni és az akkumulátor túlmelegedhet. Éppen ezért legalább 2 évente, de kisállatot szállítók akár gyakrabban is ki kell, hogy takarítsák ezt a rendszert, ezzel védve az akksit.
Ha már úgyis szétszedésre kerül az autó hátulja, akkor megfelelő szakemberrel érdemes beméretni az akkumulátor celláit és amennyiben szükséges a hibás modulokat cserélni. Ezen felül az egyes cellák között réz vezető lapok találhatók, amelyek elkezdenek oxidálódni, emiatt csökken a vezető képességük. 2 évente illik ezeket is kicserélni. Sem az anyagköltség, sem a munkadíj nem mérhető össze egy teljes akkumulátor költségével.
A város a Toyota Prius 2 igazi terepe
A Toyota Prius 2 szinte minden hétköznapi autós feladatra alkalmas, de igazából városban érzi jól magát. Itt fogyaszt legjobban az Attkinson ciklusú motor és elektromos hajtás együttese és itt lehet vele a legnagyobb nyugalomban közlekedni. A hossz 4,5 méter, amivel nem nehéz megfelelő parkolót találni és az ajtók sem olyan nagyok, hogy ne lehetne könnyen kiszállni akár szűk helyen is.
Autópályán egyszerűen nem kelleme a Prius. Nem azt mondom, hogy nem tudnék elmenni vele Londonig és vissza, csak hát van erre a célra sokkal jobb megoldás is. Az emelkedőkön felpörög a motor, hogy elegendő nyomatéka legyen, de 130-as tempónál is annyit forog, hogy már bőven zavaró a fülnek és a szélzaj is kellemetlenül hangos.
Szerelem sokadik látásra
Amikor megvettük a Priust, két szempont lebegett a szemünk előtt. Legyen automata és fogyasszon keveset. Emellett a megbízhatóság is fontos volt, de csak harmadik lehetett a képzeletbeli fontossági listán. Gyorsan kiderült, hogy a 2 milliós ársávban a Toyota Prius 2 lehet a megfelelő megoldás. Nem érdekelt különösebben a formája vagy a színe, egy közlekedőedény kellett és annak a Prius tökéletes.
Úgy adódott, hogy a vásárlás után az első 1 évben keveset vezettem, de aztán ahogy egyre többször mentem vele ide-oda rájöttem, hogy ez az ideális városi autó. Nincsen hatótáv para, nincsen magas városi fogyasztás, nincsen dízeles kerregés, nincsen váltogatás, csak nyugodt csendes gurulás. Tetszik na, nem tagadom. Hogy az utódja hibrid lesz vagy valami más, még nem tudom, egyelőre megtartjuk és örömmel használjuk.
Ha érdekelnek további Toyota Prius tartalmak, akkor keresd fel a modell Facebook csoportját, ahol további információkat kaphatsz az autóról.
2 thoughts on “Toyota Prius 2 teszt – Szerelem sokadik látásra”