Miért fontos a WLTP hatótáv?
Az elektromos autók világában az egyik legfontosabb kérdés, amely szinte minden vásárlónál előkerül, hogy mekkora a jármű hatótávja. Ez az adat alapvetően meghatározza, mennyire használható egy modell a mindennapokban, hiszen senki sem szeretne állandóan töltőt keresni, vagy azon aggódni, hogy eljut-e a céljáig. A hatótáv mérésére nemzetközi szabványokat alkalmaznak, a legismertebb ezek közül a WLTP, amelyet azért vezettek be, hogy a valósághoz közelebb álló értékeket adjon, mint az elődje, az NEDC.
Tartalom
A WLTP eredete
A WLTP, vagyis a Worldwide Harmonized Light Vehicles Test Procedure magyarul világszerte harmonizált könnyű járművek vizsgálati eljárását jelenti. Ez egy olyan nemzetközi szabvány, amelyet az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága és az OECD dolgozott ki. Azért volt szükség a bevezetésére, mert az addig használt mérési módszer, az NEDC, már rég elavult. Az NEDC-et még a nyolcvanas években fejlesztették ki, és bár akkoriban megfelelt a korszak igényeinek, a kétezres évekre világossá vált, hogy a modern autózás valóságát nem tükrözi. Rövid, mindössze 11 kilométeres tesztciklust alkalmazott, alacsony, 34 km/h körüli átlagsebességgel, ami egyáltalán nem felelt meg a mindennapi közlekedésnek. Ezért fordult elő, hogy a gyártók által közölt fogyasztási és hatótávadatok a gyakorlatban szinte soha nem teljesültek.
A WLTP bevezetését az Európai Unió 2017 szeptemberétől tette kötelezővé az új típusjóváhagyásokra, majd egy évvel később minden új autó esetében előírás lett. Így a vásárlók valósághűbb számokat láthattak a katalógusokban, és az autóipar is kénytelen volt pontosabb adatokat közölni.
Hogyan zajlik a WLTP mérés?
A WLTP célja, hogy minél inkább megközelítse a valós közlekedési körülményeket. A tesztelés görgős próbapadon történik, ahol a járművet különböző gyorsítási, lassítási és állandó sebességű szakaszok váltakozása mellett vizsgálják. A teszt során mért energiafelhasználás alapján számítják ki a fogyasztást, a károsanyag-kibocsátást, valamint elektromos autók esetén a hatótávot is.
A teljes WLTP ciklus körülbelül harminc percig tart és 23,25 kilométeres távolságot fed le. Négy fő szakaszból áll:
- Alacsony sebességű szakasz (Low), amely a városi forgalmat modellezi, sok megállással és elindulással.
- Közepes sebességű szakasz (Medium), amely a város és az előváros kombinációját mutatja be.
- Magas sebességű szakasz (High), amely az országúti haladást szimulálja.
- Nagyon magas sebességű szakasz (Extra High), amely az autópályás közlekedést utánozza.
Az elektromos járművek esetében a WLTP úgy számítja ki a hatótávot, hogy a teszt alatt mért energiafelhasználást összekapcsolja az akkumulátor nettó kapacitásával. Ha például egy autó száz kilométeren 20 kWh-t fogyaszt, az akkumulátora pedig 60 kWh kapacitású, akkor a WLTP szerinti hatótáv körülbelül 300 kilométer.
Mennyire megbízható a WLTP?
A WLTP legnagyobb előnye az elődjével, az NEDC-vel szemben az, hogy sokkal valósághűbb körülményeket vesz figyelembe. Dinamikusabb gyorsításokat tartalmaz, magasabb az átlagsebessége, hosszabb a tesztciklusa, és külön vizsgálja a jármű felszereltsége, tömege vagy akár a klímaberendezés hatását is. Ezáltal sokkal reálisabb számokat ad, így a vásárlók kevésbé érzik úgy, hogy félrevezették őket.
Ugyanakkor azt fontos hangsúlyozni, hogy a WLTP továbbra is laboratóriumi körülmények között zajlik. Ez azt jelenti, hogy nem veszi figyelembe az időjárási tényezőket, az útviszonyokat, a szélhatásokat vagy éppen a vezető vezetési stílusát. A WLTP tehát egy összehasonlításra alkalmas, átlagolt mérőszám, amely segít eligazodni a különböző modellek között, de a mindennapi használatban szinte mindig eltér a tényleges tapasztalatoktól.
Miért más a valós hatótáv?
A valós hatótávot számos tényező befolyásolja. Az egyik legfontosabb a hőmérséklet, hiszen hideg időben az akkumulátorok hatásfoka romlik, és a fűtés sok energiát igényel. Nagy sebességnél a légellenállás drasztikusan csökkenti a hatótávot, így autópályán sokkal gyorsabban merül az akkumulátor. A vezetési stílus szintén kulcsszerepet játszik: a sportos, hirtelen gyorsításokat és nagy tempót kedvelő sofőr sokkal kevesebb kilométert tud kihozni ugyanabból az autóból, mint az, aki nyugodtan, előrelátóan közlekedik. A jármű terhelése sem elhanyagolható, hiszen a teljes utas- és csomagterhelés növeli a fogyasztást. Ráadásul a különböző kiegészítők, például a klíma, az ülésfűtés vagy a világítás szintén energiát vonnak el az akkumulátortól.
Mindezek miatt gyakran előfordul, hogy egy papíron 400 kilométeres WLTP hatótávval rendelkező autó a gyakorlatban téli autópályás körülmények között csupán 220–250 kilométert tud megtenni egyetlen töltéssel. Nyáron, városban viszont könnyedén teljesíti, sőt akár túl is szárnyalhatja a hivatalos értéket. Ez jól mutatja, hogy a WLTP nem hazugság, hanem inkább egy laboratóriumi átlag, amelyhez képest a valóság lefelé és felfelé egyaránt eltérhet.
Mit jelent a WLTP a vásárlóknak és a gyártóknak?
A vásárlók számára a WLTP nagy előrelépést jelentett, mert sokkal közelebb áll a valósághoz, mint az NEDC. Így kisebb az esélye annak, hogy csalódnak, amikor kézhez kapják az autót és kipróbálják a mindennapokban. Ugyanakkor fontos tudatosítani, hogy a WLTP nem ígéret, hanem egy szabványos mérési eredmény. Ezért minden esetben érdemes a független teszteket és más felhasználók tapasztalatait is figyelembe venni a döntésnél.
A gyártók számára a WLTP bevezetése kihívást jelentett, hiszen az új mérési módszer szigorúbb, és emiatt kevésbé kedvező számok jelennek meg a katalógusokban. Ugyanakkor ez egy tisztább kommunikációs irányba terelte az autóipart, és erősítette a vásárlói bizalmat.
WLTP és más mérési szabványok
A WLTP elsősorban Európában használatos, de nemzetközi szinten más mérési szabványok is léteznek. Az Egyesült Államokban például az EPA-ciklust alkalmazzák, amely még szigorúbb, így ugyanarra az autóra gyakran 20–30 százalékkal alacsonyabb hatótávot ad meg, mint a WLTP. Ezért fordulhat elő, hogy egy modell Európában 450 kilométeres WLTP-hatótávval szerepel a katalógusban, míg Amerikában csak 350 kilométeres EPA-hatótávval.
Összegzés
A WLTP hatótáv tehát egy szabványosított, laboratóriumi körülmények között mért érték, amely sokkal közelebb áll a valósághoz, mint az NEDC, de továbbra sem azonos azzal. Lehetővé teszi a különböző modellek összehasonlítását, de a mindennapi életben rengeteg tényező miatt eltérhet tőle a tényleges fogyasztás és hatótáv. A WLTP egy irányadó mérőszám, amely segíti a vásárlói döntést, de a valós használat tapasztalatait mindig figyelembe kell venni.
További tartalmak
Worldwide Harmonised Light Vehicles Test Procedure
Worldwide harmonised Light-duty vehicles Test Procedure (WLTP) and Real Driving Emissions (RDE)
