Hogy mennyi az elektromos autók hatótávja azt még vásárlás előtt megtudhatjuk a gyári katalógusból. Hihetünk a prospektusnak vagy ugyanolyan eltérések lehetnek, mint a benzines és dízel autók esetében? Erre keresik a választ a vásárlók az elektromos autók kiválasztása előtt és a válasz koránt sem egyszerű.
Mitől függ az elektromos autók hatótávja?
Az, hogy mekkora utat lehet megtenni egy elektromos autóval, közel sem csak az akkumulátor kapacitásától függ. Van még egy sor másik tényező is, amelyek ezt nagyban befolyásolhatják. Vegyük is rögtön az elsőt, az átlagsebességet. Be kell látni, hogy ahogyan a benzines autónál is megszoktuk, a nagyobb sebesség nagyobb légellenállás leküzdésével és nagyobb gördülési ellenállással jár, ezáltal az autó mozgatásához több energia szükséges, mintha lassan haladna ugyanaz az autó. Nem ritkán autópályás tempó esetén csak a városi hatótáv mintegy kétharmadával, vagy annál is kevesebbel lehet kalkulálni.
Egy másik fontos tényező a terepviszony. Nem mindegy, hogy egy adott utat az Alföldön vagy a hegyekben teszünk meg. A hegyekben a szintkülönbségek leküzdéséhez szintén nagyobb energia szükséges, amelynek egy részét ugyan vissza lehet nyerni a lefelé haladáskor, az energia mérleg mégis negatív lesz és nem lehet ugyanazt az energiát visszatermelni, mint amit felfelé elhasználtunk.
A fenti hegymenetes példa alapján jól látszik, hogy a sofőr vezetési stílusa is befolyásolhatja az elektromos autók hatótávját. A sok padlógáza kigyorsítás sok energiát igényel és bár gyorsabban felgyorsul az autó, az több energiával jár, mintha egy lassabb egyenletesebb tempóval történik mindez.
Hogyan mérik az elektromos autók hatótávját?
Az elektromos autók hatótávját sem egyszerű összehasonlítható módon mérni éppen az előzőekben tárgyalt okok miatt. Felismerték ezt már a benzines autók esetében is és olyam mérési módszereket dolgoztak ki, amelyek egy átlagos sofőr átlagos vezetését szimulálják mindig ugyanolyan körülmények között. Ezzel lehet biztosítani, hogy a fogasztás és a hatótáv meghatározható és jól összehasonlítható legyen az egyes autók esetében.
EPA – vagy más néven Environmental Protection Agency, az amerikai szabvány rövidítése, ami az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökséget jelöli. A szervezetet 1970-ben hozták létre és nem csak az autók környezetszennyezésével és annak megfékezésével foglalkozik, hanem számos más területen is aktív.
A fogyasztás mérési módszerüket 1978-ban dolgozták ki és azóta többször is frissítették. A mérés laboratóriumi körülmények között történik. A különböző eljárások közül általában ez mutatja a legmagasabb fogyasztást és a legkisebb hatótávot, de ez áll legközelebb az autó tulajdonosok saját méréséhez.
NEDC – vagyis a New European Driving Cycle egy egységesített európai mérési módszer, amelyet 1980-ra dolgoztak ki, hogy az autók fogyasztását összehasonlítható módon lehessen mérni. A teszt minden esetben ugyanaz volt laboratóriumi körülmények között, így az autógyártók tudtak is rá készülni. Így születtek meg azok a dízel motorok és motorvezérlők, amelyek felismerték a mérési ciklust és úgy állították át a motor működését, hogy az a lehető legoptimálisabb legyen a méréshez.
Ez a fajta mérési módszer nagyon nagy különbségeket produkált a mérőpadon és a valós forgalomban tapasztalható fogyasztások között, ezért egy új mérési módszer került kidolgozásra, amely javította a NEDC hibáit.
WLTP – Az elektromos autók hatótávját és a fosszilis üzemanyaggal hajtott autók fogyasztását egyaránt mérni hivatott új mérési módszer a World Harmonized Light Duty Test Procedure (WLTP), amelynek a lényege, hogy sokkal inkább a valós forgalom szerinti laboratóriumi mérést biztosítson, mint a NEDC. 2018-as megjelenésekor már számos változást hozott, amelyek érezhetően javítottak a mérések megbízhatóságán.
Az átlagsebesség a NEDC szerinti 34 km/h-ról 46,5 km/h-ra változott. A gyorsítások 34kW teljesítmény helyett 47kW-tal történnek, valamint a mérés teljes szakasza 11 km-ről 23 km-re nőtt, hogy csak a fontosabbakat említsük. Mivel az autók felszereltsége és ennél fogva a tömeges i el tud térni, ezért egy korrigált értékkel számol, amely így kompenzálja az egyes variánsok közti különbséget és egy jó átlagos értéket ad.
A tapasztalat az, hogy az elektromos autók hatótávját a WLTP ciklus szerint jól meg lehet becsülni, de a tényleges érték függ az autó korától és futásteljesítményétől, így az akkumulátor kapacitásától is. A számok csak az autók új korában értelmezhetőek helyesen.
Mekkora az eltérés a WLTP és a valós hatótáv között?
Azt már érezhettük korábban, hogy a benzines és dízel autók katalógus szerinti és valós fogyasztása között sokszor hatalmas szakadék tátongott, de az elektromos autók esetében várható volt, hogy ez a mutató valamelyest javulni fog. Egyfelől, mert a vásárlók egyre tudatosabbak, másfelől pedig a hatótáv az egyik kulcskérdés az elektromos autózás során és sokszor pont az a 20-30km lehet fontos, amit egy autó még éppen meg tud tenni vagy már éppen nem. Emellett az elektromos autók relatíve magasabb ára mellett szintén fontos, hogy az ígért távolságot meg lehessen vele tenni.
| Model | Ígért hatótáv (km) | Valós hatótáv (hűtés vagy fűtés nélkül) | |
| Mini Cooper SE | 233 | 215 | 92% |
| Nissan Leaf | 270 | 260 | 96% |
| Hyundai Kona Std Range | 305 | 290 | 95% |
| Hyundai Ioniq | 311 | 290 | 93% |
| Nissan Leaf e+ | 385 | 375 | 97% |
| Volvo C40 Recharge | 420 | 380 | 90% |
| Hyundai Ioniq 5 Long Range | 441 | 430 | 98% |
| Kia e-Niro 64 kWh | 455 | 425 | 93% |
| Hyundai Kona Extended Range | 484 | 460 | 95% |
| Tesla 3 Standard Range + | 491 | 440 | 90% |
| BMW i4 eDrive40 | 590 | 550 | 93% |
| Tesla Model 3 Long Range 75kWh | 614 | 565 | 92% |
Az a fenti táblázatból is jól látszik, hogy a WLTP szerint mért és ígért hatótáv, valamint a valós körülmények között mérhető megehető út még mindig eltér, de már nyoma sincs a régen tapasztalható 40-50%-os értékeknek. A legrosszabb érték is 90%-os, ami azt jelenti, hogy az ígért hatótáv 90%-át meg is tudta tenni valóban az autó, mielőtt lemerült volna.